Asztronómia 2. óra

- Szép jó napot! - sétál be a terembe Lennington professzor. - A mai órán a galaxisokról fogunk tanulni - jelenti be. - Ez az egyik kedvenc témám, bár emlékszem, hogy ifjúkoromba mennyire ki nem állhattam. De hát változnak az idők.... Változik a világ... És változnak a galaxisok - tér vissza az eredeti témára.

- Tehát a galaxisok. A galaxisok égitestek, csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Az univerzum első galaxisai sötét anyagból, és abból az ősi, főleg hidrogénből és héliumból álló gázból keletkeztek, ami az ősrobbanás után betöltötte az univerzumot. Azokon a helyeken, ahol a sötét anyag sűrűsége nagy volt, a gáz és a sötét anyag saját gravitációjának engedelmeskedve húzódott össze. Ebből pedig, kialakultak a galaxisok.- A galaxisok összeállására két, egymásnak ellentmondó elmélet létezik. Van, aki az egyikben, van, aki a másikban hisz, sőt, olyan is akad, aki semelyikben. Jómagam... Nos, ezt nem árulom el. Tehát, nézzük a két elméletet - tapsol egyet a tanár.

- A "felülről lefelé" elmélet szerint a csillagközi, főleg hidrogénből és héliumból álló gáz először igen nagy, a mai galaxisokéval összemérhető tömegű felhőkké állt össze saját gravitációjának köszönhetően, majd ezekben a felhőkben keletkeztek az első csillagok, melyek megjelenése után már igazi galaxisról beszélhetünk. Az elmélet mellett szóló kísérleti bizonyítékok közül a legfontosabbak a fiatal Univerzumban talált nagy méretű galaxisok, melyeknek egyszerűen nem volt idejük "végigmenni" a hierarchikus skálán (azaz nem volt idő a törpegalaxisokból kicsi, majd közepes galaxisok összeállására pár száz millió év alatt). 2009-ben a japán Subaru távcsővel fedeztek fel egy igen nagy méretű (mintegy 55 ezer fényév átmérőjű, ez Tejútrendszerünk átmérőjének a fele) gázfelhőt, mely az ősrobbanás után 800 millió évvel létezett, és hasonlít a feltételezett ősi gázfelhőkhöz.

- A másik, "alulról felfelé" elmélet szerint az ősi gáz először törpegalaxis méretű felhőkké állt össze, amelyekben kigyúltak az első csillagok, majd ezek a törpegalaxisok egymással folyamatosan ütközve álltak össze egyre nagyobb galaxisokká. A legelső galaxisokat napjaink legnagyobb távcsöveivel sem tudjuk megfigyelni, de a Hubble űrtávcső által készített képek szerint a fiatal Univerzumban nagyon sok apró, de az ütközésektől és a kölcsönhatástól eltorzult formájú galaxist látni, amely az utóbbi elméletet látszik alátámasztani.

- Ez tehát a két elmélet - tárja szét a kezét Lennington professzor. Közben megszólal a csengő. - Házi feladatként kérlek írjátok meg nekem, hogy melyik elméletet tartjátok hihetőbbnek, és miért - kéri, aztán felemeli a táskáját, és elköszön a diákoktól. - Viszlát a következő órán!