Asztronómia 3. óra

- Sziasztok, gyerekek - mosolyog diákjaira Lennington professzor. - A mai órán egy különösen nehéz anyagrész következik, ugyanis a csillagokról fogunk tanulni, átfogóan. Jegyzeteljetek szorgalmasan, akkor nem lesz gond - néz a nebulókra biztatóan, aztán mesélni kezd.

- A világűr nagyrészt üres, helyenként azonban a csillagok között vannak por- és gázfelhők, melyeket ködöknek nevezünk. Csillagok akkor születnek, ha a gravitáció a köd legsűrűbb részeit gázgolyókká húzza össze. Ahogy a gázgolyó mérete egyre csökken, olyan forróvá válik, hogy a közepében beindulnak a hidrogént héliummá alakító nukleáris reakciók. A reakciók során fény és hő szabadul fel, ennek következtében válik a gázgolyó igazi csillaggá. A Nap is így jött létre 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a bolygók pedig a körülötte megmaradt porból és gázból formálódtak.- A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.- A csillagképződés folyamatát manapság is megfigyelhetjük, olyan helyeken, mint például az Orion-köd, amely egy hatalmas gázfelhő Földünktől körülbelül 1400 fényévnyire. Itt születnek az új csillagok, melyek közül néhány körül por- és gázkorong kering. Az elképzelések szerint ezekből alakulnak majd ki a bolygórendszerek. A legnagyobb csillagok tömege a Napénak százszorosa, fényük pedig milliószor erősebben ragyog (méret-összehasonlító ábra a tansegédletben, érdemes megkukkantani!). A skála másik végén találjuk a legkisebb csillagokat, a vörös törpéket, melyek csupán pislákolnak. A Nap méretének tizede az övék, ezerszer halványabbak is nála. Azok a gázgolyók, amelyek még a vörös törpéknél is kisebbek, soha nem lesznek elég melegek ahhoz, hogy a középpontjukban beindulhasson a nukleáris reakció. Ezeket az égitesteket barna törpe néven ismerjük, halványan fénylenek mielőtt fokozatosan teljesen kihunynak.- Egy csillag élettartama attól függ, hogy milyen gyorsan használja fel a hidrogén üzemanyagát. A mi Napunk például élete kb. felénél jár. Minél nagyobb a csillag, annál hamarabb feléli tartalékait, ami még így is néhány millió évbe telik... A vörös törpék értelemszerűen a mi Napunknál viszont jóval hosszabban túlélnek. Itt van néhány, a Napnál kisebb törpe összehasonlító ábrája - bök a táblára, ahol ki is rajzolódik az ábra (discord szerveren találjátok, beküldtem Dianának).

- A csillagok... - kezdené, de a csengő belefolytja a szót. - Jó pihenést, és viszont látásra! - mosolyog a nebulókra, aztán elindul kifelé, de az ajtóból még visszanéz. - Ó, és el ne felejtsenek el tanulni!