Asztronómia 4. óra
- Szép jó napot! - csapja össze a tenyerét Lennington
professzor, amint a tanulók leülnek a teremben. - A mai órán folytatjuk a
galaxisok megismerését. Tehát... - töpreng el, hogy hol is tartott. -Az első
galaxisok létrehozatalában nagyon fontos szerepet játszottak a fiatal
világegyetemben (az ősrobbanás utáni 1 milliárd éven belül) már létező
szupermasszív fekete lyukak, melyek, maguk köré anyagot gyűjtve létrehozták az
első galaxisok kezdeményei.
- Edwin Hubble ismerte fel azt a tényt, hogy az Univerzumunk nem csak a Tejútból
áll, léteznek sokkal távolabb lévő égitestek, extragalaxisok is. 1926-ban
vezette be a róla elnevezett osztályozási rendszert, ami alapján a galaxisokat
2 fő osztályba soroljuk: a szabályos galaxisokba, amelyek forgásszimmetrikusak,
és sűrű középponti részük van, valamint a szabálytalan galaxisokba - magyarázza,
majd ismertetni kezdi az altípusokat.
- Nézzük először a Spirálgalaxisokat. A spirálgalaxisokat a
középpontból kifelé csavarodó karok mentén találjuk az őket alkotó csillagokat
és gázfelhőket. A spirálgalaxisokat tovább lehet osztályozni, egyik
alcsoportjuk a küllős spirálgalaxis, amelyben egy rúd vagy küllő alakú
képződmény megy keresztül a magon, a spirálkarok pedig e küllő végéről indulnak.
- Ettől eltérőek az elliptikus galaxisok. Nincsenek karjaik, alakjuk
gömbölyded, méretük sokféle. Köztük vannak a legnagyobb ismert galaxisok is, a
kisebbek pedig gömbhalmazhoz hasonlítanak.
- Jöjjenek most a... - gondolkodik el Lennington professzor,
aztán bólint egyet a döntésére - a Lentikuláris galaxisok. Szerkezetük átmenet
a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között. Korongjukban nincsenek
spirálkarok, magjuk szokatlanul nagy méretű. Általában kevesebb csillagközi
anyagot tartalmaznak, mint a spirálgalaxisok, csillagtartalmuk az elliptikus
galaxisokhoz áll közelebb, napjainkban már nem zajlik bennük csillagkeletkezés.
- Következzenek most a Törpegalaxisok. Róluk annyit kell tudni, hogy törpék -
közli a diákokkal Lennington professzor egyszerűen. A nebulók hol kuncogva, hol
értetlenkedve néznek össze. A tanár úr nem törődik velük, csak folytatja. - Többnyire
elliptikusak, tömegük épphogy eléri az egymillió naptömeget.
- Végezetül - kezdené, de a szavába vág a csengő. Feltartott kézzel jelzi a diákjainak, hogy ezt a mondatot még be szeretné fejezni, és így is tesz. - Jöjjenek az irreguláris galaxisok. Az irreguláris galaxisok szabálytalan alakúak, a hozzánk közeli két Magellán-felhő ilyen például. Házi feladatként kérlek írjatok egy-egy példát a tanult galaxisfajtákra. Szorgalmiból lehet többet is - közli mosolyogva, aztán elköszön a diákoktól, és az órának vége.
