Asztronómia 7. óra

- Ez már az utolsó óránk, ugye? - kérdezi Lennington professzor a terembe lépve. A diákok furcsállják a dolgot, de bólintanak, mire tanáruk belekezd abba a búcsúbeszédbe, amit az előző órán is megkísérelt elmondani. Amikor befejezi, visszatér a normális hangszínre, az ünnepélyes szónoklatból, és folytatja az órát. - Tehát, múltkor az ősrobbanásnál hagytuk abba...

- Tudományos körökben is elismerik, hogy a világegyetem korai állapotának megértése hihetetlenül hiányos. Az ősrobbanás csak egy elméletre épül, de nem meggyőző bizonyítékokra. Ez az elmélet legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Nem ad magyarázatot arra sem, hogy a kezdetben teljesen egyenletes anyageloszlású térben hogyan jöttek létre azok a csomósodások, amelyek a galaxisok és bennük a csillagok keletkezéséhez vezettek. Egyes fizikusok a fekete lyukak fizikájának alternatív magyarázata alapján vonják kétségbe az ősrobbanás hipotézisének alapelvét. Ebből adódik, hogy van jópár olyan elmélet, amely nem fogadja el, vagy legalábbis vitatja az ősrobbanást. Akit érdekel, nyugodtan olvasson ezeknek utána, de mi az ősrobbanás - elméletnél maradunk, ugyanis ez van a Roxforti tanmenetben.

- Tehát... Három érvvel támasztják alá az ősrobbanás elméletet. Röviden:kozmológiai tágulás, kozmikus háttérsugárzás, a világegyetemben található nagy mennyiségű hélium eredete. Kifejtve pedig... Nézzük csak.

- Az általános kozmológiai tágulás (Hubble-tágulás) értelmében az egész univerzum tágul, azaz a benne lévő testek mindegyike távolodik az összes többitől. A tágulás kis méretskálán nem figyelhető meg: a csillagok nem távolodnak egymástól, és a galaxishalmazokat alkotó egyes galaxisok sem repülnek széjjel. A tömegükből adódó gravitációs tér ugyanis ezt megakadályozza. Ha azonban messzebbre tekintünk, és más galaxisokat vizsgálunk, észrevehetjük, hogy mindegyikük távolodik tőlünk. Minél messzebb helyezkednek el, annál nagyobb sebességgel.

- A kozmikus háttérsugárzás a világegyetemet kitöltő elektromágneses sugárzás, amely minden irányból közel egyenletesen érkezik. Ez az ősrobbanás után néhány százezer évvel keletkezett. Ekkor már elegendően alacsony volt a hőmérséklet ahhoz, hogy az atommagok elektronokat foghassanak be, és megszületett az atomos anyag. A kozmikus háttérsugárzás az Univerzum ősi hőmérsékleti egyensúlyának maradványa. Ide lehet csapni az úgynevezett vöröseltolódást, amely az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését jelenti.

- A világegyetem látható anyagának kb. 25%-a hélium. Ilyen nagy héliummennyiséget egyszerűen nem gyárthattak le a csillagok a Világegyetem keletkezése óta eltelt idő alatt. Éppen ezért ennek a 25%-nak ősi eredetűnek kell lennie. Akkor keletkezett, amikor kb. három perccel az ősrobbanás után az egész Világegyetem egy hatalmas csillagként működött.

- Nos, remélem tudtatok követni. - A világegyetem kialakulásakor... - kezdi, de a szavába vág a csengő. Lennington professzor hessegető mozdultot tesz a kezével. - Akkor hát sok sikert a vizsgákhoz, és remélem jövőre is találkozunk! - köszön el.