Átváltoztatástan 4. óra

Edmund professzor sietve érkezik a terembe, és rögtön, köszönés nélkül elkezdi óráját. - A mai órán a színváltoztató varázslatokról lesz szó. Ez a transzformáció az átváltoztatástan egyik legegyszerűbb varázslata, mivel állaton, emberen és tárgyakon is ugyanolyan könnyű elvégezni. A varázsigét egy Amarello Restuat nevű, mágus találta fel 1432-ben, aki egyébként angolszász volt. A varázslat eleinte csak bizonyos területeket színezett át. Ezt egy szintén angolszász mágus, L. K. Arraxis módosította, és tökéletesítette 1751-ben. A transzformáció elvégzéséhez a színek latin neveit feltétlenül ismerni kell, úgyhogy lássuk az alapszíneket:

• Fekete: ater
• Barna: brunnea
• Fehér: albus
• Kék: caeroleus
• Sárga: flavus
• Zöld: viridis
• Piros: ruber

Suhint pálcájával, mire a színek feltűnnek a táblán.

- A varázslatot a következőképpen kell képezni: Coloris mutatio + a kívánt szín latin neve. A pálcamozdulat: rá kell mutatni az adott tárgyra vagy élőlényre. Figyeljenek oda! Véletlenül se bökdössék az iránytárgyat/élőlényt! Az átváltoztatás közben a kívánt színre kell minél erősebben összpontosítani. Az iránytárgy színének sötét, és élénksége a koncentráció mennyiségétől, minőségétől függ. - Pálcájával virágokat varázsol elő a semmiből, és egy intéssel szétosztja őket. - A feladat a következő: Változtassák feketévé ezt a tulipánt! Kezdhetik!

Óra végére minden diáknak sikerül legalább szürke színűvé varázsolnia a tulipánját, Cooper kisasszonyé pedig természetesen bársonyfekete színben pompázik. Házi feladatnak még három szín latin nevének leírását kapják, szorgalmiként még 2-őt lehet írni. Határidő: 23. a. A csengő után Edmund professzor egy kimért biccentéssel távozik.