Gyógynövénytan 2. óra

- Jó napot! - sétál be a terembe Roodway professzor. - A mai órán folytatjuk a növénytan alapjainak megismerését, méghozzá a szárral - tér azonnal a tárgyra. - Az állománya szerint lehet fás, cserje, félcserje, és lágyszárú.

- Egy szár akkor fás, ha csak nagyobb magasságban ágazik el. Ha már a gyökérnél elágazik, akkor cserje. Ha a kettő között, valahol félúton ágazik el a szár, akkor félcserje. Ha fűnemű és csak egyszer érlel magot, úgy lágyszárú a neve. A puha szárú növényt dudvának, a belül üres szárát pedig szalmának nevezzük. - A professzor szigorú, és monoton hangon beszél, a diákok pedig iparkodnak jegyzetelni.

- Az egyszerű szár rendesen hengeres, de lehet félhengeres, barázdás, kétélű 3 és 4 élű is. A földalatti szár lehet gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, vagy gyöktörzs. A szár azon részét, mely két levél közt van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből a gallyak fejlődnek. A szárnak az a része, melyen a virág helyezkedik el, és csak tőlevelekből áll, az a... - ezen a ponton Roodway professzor mondandóját félbeszakítja a csengő. A tanár nem jelezi, hogy észrevette, csupán higgadtan befejezi a mondatát. - kocsány.

- Házi feladat: Keressenek képet egy gumó, egy hagyma, egy hagymagumó, és egy gyöktörzs földalatti szárról. A viszont látásra - darálja le, aztán kisétál az ajtón, hátrahagyva a még mindig körmölő nebulókat.